A 2008-ban alapított, jelenleg 14 tagot számláló Mádi Kör Bor-eredetvédelmi Egyesület célja, hogy a Mád község közigazgatási területén található termőhelyeken termelt borok minőségét biztosítsa, a mádi bort mint önálló fogalmat megteremtse, piaci érvényesülését megalapozza, a mádi bort létrehozó polgárság önmegvalósítását segítse. Az Egyesület megfogalmazta, hogy milyen bor típusokban látja a borvidék jövőjét és hogy azok készítését milyen keretek között képzeli el – ismertette sajtóközleményében a társaság.
A szeptember 4-i sajtótájékoztatóra és az MOC/MDOC-jelölésű borok zártkörű sétáló kóstolójára a Tokajland stábja is meghívást kapott.
Szigorúbb szabályokkal különülnek el a mádi borok
A Mádi Kör tagjai 2018-ban úgy döntöttek, hogy az általuk eredetileg a tokaji termékleírásban módosítással bevezetni tervezett, a Tokaj OEM-nél szigorúbb települési és dűlős kategóriákra szűkített szabályokat és jelöléseket tanúsító védjegyként bejegyeztetik. A Tokaj OEM mellett a településszintű borok Mád Origin Control (MOC), a dűlős tételek pedig Mád Dűlő Origin Control (MDOC) jelölést kapnak.
A védjegy működtetése érdekében létrejött egy megállapodás Mád Önkormányzata, Mád Hegyközség és a Mádi Kör között. Így nemcsak az egyesület tagjai alkalmazhatják címkéiken a tanúsító védjegyet, hanem mindenki, aki Mád közigazgatási határain belül a védjegyelőírásoknak megfelelően termel és úgy dönt, hogy azt használni kívánja. Azt, hogy milyen termelési szabályokat kell betartani a termelőknek, a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület határozhatja meg.
A védjegybejelentés 2020. májusában történt meg, így az első évjárat, amelynél már a címkéken megjelenhet a fent részletezett jelölés, a 2021-es évjárat a száraz-, 2019 az édesboroknál.
Alacsonyabb hozam, idősebb ültetvények, kötöttebb szabályok
A fenti linken elérhető részletes szabályozás része, például, hogy MOC-jelölésű, tehát mádi települési bort legalább 6 éves ültetvényről kell szüretelni, a hozam maximum 75 q/ha lehet, a felhasználható fajták a furmint, hárslevelű, sárga muskotály, illetve ezek bármilyen arányú házasítása; míg az MDOC-jelölésű, tehát mádi dűlős bor esetében az ültetvény minimum-életkora 10 év, a hozam legfeljebb 50 q/ha, a felhasználható fajták pedig furmint vagy hárslevelű, de ezen fajták nem házasíthatóak, azaz csak fajtaborok lehetnek és szárazborok esetén is minimum 6 hónap hordóhasználat kötelező. A mádi település-, illetve dűlőnév használatának további feltétele, hogy február végéig erről a szándékról a mádi hegyközséget írásban értesíteni kell.
Új fejezet: történelmi dűlők és pezsgő
Az édesboros szabályozás esetében eltérés, például, a tokaji termékleírástól, hogy az aszúboroknál 1 kg aszúszemből csak 1,4 liter aszúbor készíthető, az aszúszemek áztatása legalább 24 óra, a kipréselt aszúbor erjedése kötelezően hordóban, pincében történik, érlelésükre pedig szintén pincében 136-500 literes zempléni tölgyfahordóban kerül sor, az erjedés befejezésétől legalább 2 éven keresztül.
Miközben évről évre nő a címkéjükön az MOC- vagy MDOC-jelölést viselő mádi borok száma, az eredetvédelmi rendszer továbbfejlesztése nem áll meg: a történelmi dűlőklasszifikáció és a pezsgő beintegrálása lesz a következő lépés, amelynek részleteit a Mádi Kör már elkezdte kidolgozni.
