Történelmi emlékhely lett a szerencsi Rákóczi-vár és a református templom – tájékoztatott az MTI március 27-én.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke az avatási ünnepségen elmondta, a döntés új fejezetet nyit a Hegyalja kapujában álló erődítmény és a több évszázados templom életében, amelyek a jövőben kiemelt figyelmet és védelmet élveznek. Felidézte, hogy a vár a 16. században épült, a Rákócziak birtoklása idején erősödött meg és nyerte el reneszánsz jellegét.
A szintén történelmi emlékhellyé nyilvánított templomban kiáltották ki 1605-ben Bocskai Istvánt fejedelemmé, valamint itt nyugszik Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem is.
A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmi emlékhellyé nyilvánítás a kutatók és szakemberek számára „örökre megmaradó kihívás”. Hozzátette, ennek megfelelve II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján konferencián emlékeznek a fejedelem életére és munkásságára.
Ma is élő közösségi tér
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, hangsúlyozta: a történelmi emlékhellyé nyilvánítás „hatalmas büszkeség” Szerencs számára és egyben azt is üzeni, a város a történelem során mindig képes volt megújulni és talpra állni.
Az államtitkár jelezte, a szerencsi vár ma is élő közösségi tér, ahol folyamatosan programokat, koncerteket, előadásokat szerveznek, valamint ott működik a világ egyik legnagyobb képeslapgyűjteménye.
Az emlékhelyek egy része bekapcsolódott a nemzeti emlékezetpedagógiai programba
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a szerencsi Rákóczi-vár és a református templom bekerült a nemzeti és történelmi emlékhelyek közösségébe, amely jelenleg 88 helyszínt foglal magában. Hangsúlyozta, ezek olyan kiemelt jelentőségű helyek, amelyeket minden magyar fiatalnak meg kell ismernie, ezért
az emlékhelyek egy része bekapcsolódott a nemzeti emlékezetpedagógiai programba is, aminek keretében évente több mint 130 ezer diák jut el szervezett formában történelmi helyszínekre.
Úgy fogalmazott, a program célja, hogy az iskolai oktatást kiegészítve a diákok személyes tapasztalatokon keresztül kapcsolódjanak a történelemhez, ami tartósabb tudást és erősebb nemzeti identitást eredményez. A szerencsi Rákóczi-vár bejáratánál a történelmi emlékhelyet őrző sztélét is felavatták.
Híd a generációk között
Az avatáson Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a történelmi emlékhelyek nemcsak a múlt eseményeit idézik fel, hanem azokat az eszméket is őrzik, amelyek a magyar és az európai kultúrát formálták. Rámutatott, a térség történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor a bencés közösségek is hozzájárultak a keresztény európai kultúra megerősödéséhez.
Hangsúlyozta, ez a szellemi örökség később is tovább élt és a magyar történelem meghatározó alakjain keresztül is megjelent. A bizottság elnöke kiemelte,
a történelmi emlékhelyek feladata, hogy hidat képezzenek a generációk között és segítsenek abban, hogy a nemzeti emlékezet élő maradjon.
